Főoldal
Új előfizetők
Szerzőinknek
Díjak
Keresés
Aktuális
Alaptudományok
Artériák betegségei
Vénák betegségei
Belgyógyászat
Radiológia
Bőrgyógyászat
Továbbképzés
Kongresszusok
Esetismertetés
Referátum
Termékismertető
História
In Memoriam
Egyéb
2019/3
2019/2
2019/1

2018/4
2018/3
2018/2
2018/1

2017/4
2017/3
2017/2
2017/1

2016/4
2016/3
2016/2
2016/1

2015/4
2015/3
2015/2
2015/1

2014/4
2014/3
2014/2
2014/1

2013/4
2013/3
2013/2
2013/1

2012/4
2012/3
2012/2
2012/1

2011/Suppl. 2
2011/Suppl. 1
2011/4
2011/3
2011/2
2011/1

2010/4
2010/3
2010/2
2010/1

2009/Suppl. 1
2009/4
2009/3
2009/2
2009/1

2008/4
2008/3
2008/2
2008/1

2007/Suppl. 2
2007/Suppl. 1
2007/4
2007/3
2007/2
2007/1

2006/Suppl. 2
2006/Suppl. 1
2006/4
2006/3
2006/2
2006/1

2005/Suppl. 2
2005/Suppl. 1
2005/4
2005/3
2005/2
2005/1

2004/Suppl. 1
2004/4
2004/3
2004/2
2004/1

2003/Suppl. 1
2003/4
2003/3
2003/2
2003/1

2002/Suppl. 1
2002/4
2002/3
2002/2
2002/1

2001/Suppl. 1
2001/4
2001/3
2001/2
2001/1

2000/Suppl. 1
2000/4
2000/3
2000/2
2000/1

1999/Suppl. 1
1999/4
1999/3
1999/2
1999/1

1998/Suppl. 1
1998/4
1998/3
1998/2
1998/1

1997/Suppl. 1
1997/4
1997/3
1997/2
1997/1

1996/4
1996/3
1996/2
1996/1

1995/4
1995/3
1995/2
1995/1

1994/2
1994/1


Aktuális

36 cikk 8 oldalon:
<
1
2
3
4
5
6
7
8
>

Maradvány és kiújult varixok

DR. SÖMJÉN M. GYÖRGY

Összefoglalás

Van-e különbség a hagyományos- és a lézeres visszérműtét utáni ultrahang leletben?

Az utóbbi 10 évben egyre több rövid és középtávú endovénás műtéti eredmény került közlésre. Amint az várható volt, a leletek a kevésbé invazív endovénás műtétek után is mutatnak recidiv refluxot. Az endovénás műtétek (pl. lézer-műtét) utáni recidiv reflux formák, a hagyományos varicectomiát követő recidiváktól bizonyos mértékben különböznek. A különbségek a VSM abláció és oldalág kezelés új formájára adott reakciókban vannak. A hagyományos varicectomia kiterjedtebb traumát és haematoma képződést okoz. A lézer és más eszközök által közvetített hőhatás más szöveti reakciót és gyógyulási folyamatot vált ki. Az UH leletekből levont klinikai következtetés félrevezető lehet, a recidiv reflux és a recidiv varicositás ugyanis nem feltétlen jár kéz-a-kézben

Érbetegségek: 2011/3. - 67-73. oldal

Tovább >>


Felhívás MAÉT tagok részére

DR. MÁTYÁS LAJOS, a MAÉT Elnöke, DR. ENTZ LÁSZLÓ, a MAÉT Titkára és a MAÉT Vezetősége

Összefoglalás

A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) Vezetőségének szilárd elhatározása, hogy az utóbbi időben tapasztalt tagdíjfizetési anomáliákat rendezze. Bármely tudományos társaság tagjának lenni egyrészt kitüntetés, másrészt erkölcsi és egyéb kötelezettségeket jelent, amelyet a társaság alapító okirata határoz meg.

Érbetegségek: 2011/2. - 62. oldal

Tovább >>


Perifériás érbetegek cerebro-, és cardiovascularis érintettségét jellemző adatok Hajdú-Bihar megyében

DR. SZOMJÁK EDIT, DR. DÉR HENRIETTA, DR. KEREKES GYÖRGY, DR. CSIBA LÁSZLÓ, IFJ. DR. PÉTER MÓZES, DR. TÓTH JUDIT, DR. SOLTÉSZ PÁL

Összefoglalás

Szerzők prospektív vizsgálatukban a DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinikáján angiográfiával átvizsgált 160 alsóvégtagi obliteratív érbeteg klinikai adatait és kórtörténetét tekintették át. Az átlagos követési idő 42 hónap volt, melynek során a rizikófaktorok feltérképezésén túl, a fő cél azok kapcsolatának elemzése volt. Az anamnézis, illetve a követés során bekövetkezett cerebro- és cardiovascularis események, valamint a nem invazív módon meghatározható boka-kar index prediktív értékét vizsgálták. Az utánkövetés során bekövetkező újabb vascularis esemény szempontjából a hypertonia, a korábbi cerebrovascularis esemény, valamint a statin kezelés elmaradása volt kockázati tényező, míg a vascularis esemény fatális kimenetelét tekintve a fennálló diabetes mellitus jelentett magasabb rizikót. Eredményeikkel a vascularis halálozás tekintetében nagy rizikójú csoportra, a perifériás artériás érbetegekre irányítják a figyelmet. Hangsúlyozzák a nem invazív módon vizsgálható boka-kar index prediktív értékét, és az idejében történő felismerés fontosságát, lehetőséget adva ezáltal, az érintett betegek idejében történő rizikócsökkentésére és kezelésre.

Érbetegségek: 2010/3. - 27-32. oldal

KULCSSZAVAK

perifériás artériás érbetegség, boka-kar index, rizikófaktor.

Tovább >>


Az alsó végtag felületes véna-rendszere. Új nomenklatúra

DAVID KACHLÍK, VÁCLAV PECHÁCEK, VÁCLAV BÁCA, VLADIMÍR MUSIL

Összefoglalás

Az alsó végtag véna rendszere a szervezet egyik legfontosabb érrenszere, amelynek lefutása nagy változatosságot mutat, ezért azonosítása nem mindig egyszerű. Ez az érrendszer állandó véna törzsekből és változékony, kisebb vénák alkotta hálózatból áll. Phlebológusok és anatómusok által 2001-ben megrendezett kongresszuson ezen rendszer terminológiáját megvitatták, néhány régebbi terminológiát megváltoztattak és az erek elhelyezkedése és klinikai jelentősége alapján 16 újabb elnevezést hoztak létre. Ez a revízió a saphena vénák rekeszének és fő oldalágainak, valamint a lateralis hálózatnak új elnevezését is tartalmazza. Kiemelt figyelmet szenteltek a v. saphena magna femoralis beömlésének, a beszájadzási billentyűket is beleértve. A részletes anatómiai nomenklatura mind a klinikusok, mind a kutatók kommunikációjának fontos eszköze.

Érbetegségek: 2010/1. - 3-10. oldal

KULCSSZAVAK

nomenklatura, terminológia, anatómia, az alsó végtag felületes véna rendszere.

Tovább >>


Kik rakták le a magyarországi klinikai ütőeres sebészet alapjait? - (Válogatás a magyar érsebészek arcképcsarnokából)

DR. BARTOS GÁBOR, DR. BIHARI IMRE, DR. MARKOVICS GABRIELLA

Összefoglalás

E munka ötletét az adta, hogy a szerzők felkérést kaptak a Central European Vascular Forum 2008. évi Pozsonyi Kongresszusának szervezőjétől, tartsanak előadást a magyar érsebészet történetéről. Ezen előadások egyikéből került összeállításra ez a válogatás, amely a magyarországi artériás érsebészet hírneves megalapozóival foglalkozik. A hazai érsebészet több mint 150 éves történetét a szerzők időszakokra bontva tárgyalják.
I. A magyar érsebészet előfutárai a XIX. században és a XX. század elején:
Elsőként Balassa Jánosról emlékeznek meg, aki az első hazai érműtéteket végezte. Ezután következik Kovács József, aki 1882-ben az első hazai vénás, egyben első érvarrat elvégzője volt. Őt Bakay Lajos az első artériás érvarrat és vég a véghez anastomosis készítője követi.
II. Akik megalapozták a magyar érsebészetet a múlt század negyvenes-ötvenes éveiben, valójában szívsebészek voltak, - az első hazai érműtéteket, a szív körüli nagyereken, ők végezték. Az első coarctatio aortaet hazánkban Eisert Árpád operálta. Littmann Imr elsőként kötött le ductus arteriosust, ill. az első érsebészeti osztályokat hozta létre, előbb a Városmajori, majd a Szabolcs utcai Klinikán. Kudász Józse nevéhez fűződik az első Blalock-Taussig műtét, továbbá coarctatio aortae-, ductus Botalli műtétet, és nagy vénák varratait is végezte.
III. A korszerű érsebészet megteremtői a XX. század hatvanas-hetvenes éveiben dolgoztak. Soltész Lajos, a magyar érsebészet atyja, az artériás és a vénás sebészetben egyaránt számos prioritás birtokosa, a nyirokerek- és érmalformációk sebészetének nemzetközileg elismert személyisége. Sok híres érsebész oktatója, a hazai érsebészet szervezetének kiépítője, az orvosi közvéleményben a hazai érsebészeti szakma elfogadtatója. Papp Sándor, a nagyerek sebészetének fejlesztője, az első carotis endarteriectomia és aortobifemoralis bypass elvégzője. Stefanics János, a második ércentrum megalapítója. Kiss Tibor, az első vidéki érsebészeti központ megszervezője, új műtétek bevezetője.
Mivel a történeti munkához bizonyos távlat szükséges, a szerzők ebben az arcképcsarnokban kizárólag olyan magyar érsebészekkel foglalkoznak, akik már nem végeznek aktív tevékenységet, sőt egyetlen kivétellel sajnos nincsenek is közöttünk.

Érbetegségek: 2009/4. - 99-107. oldal

Tovább >>

36 cikk 8 oldalon:
<
1
2
3
4
5
6
7
8
>