Az endovénás varix műtét jelentős fejlődést hozott a hagyományos varicectomiához képest. Ugyanúgy előrelépést jelent, mint a laparoscopos hasi műtétek vagy a katéter technikával végzett verőér beavatkozások, vagy más, hagyományos sebészi feltárás nélküli műtétek. Mit jelent ez a visszerek vonatkozásában? Jelentősen gyorsabb a beavatkozás, kisebb a műtéti megterhelés, vagyis csökkent a beavatkozás traumája, nincsenek bőr hegek, nincs jelentős vérveszteség, kisebb a műtét utáni fájdalom, gyors a munkába visszaállás és kevesebb a szövődmény. Ma már azt lehet mondani, hogy jobbak a hosszú távú eredmények is. Ugyanakkor nem előzi meg a visszértágulatok kialakulását és a kiújulás lehetőségét. Minden módszertani levél ezt az eljárást ajánlja. Hogy milyen módon érjük el ezt a jobb eredményt és milyen részletkérdések merülnek fel, az az alábbiakban olvasható.

Érbetegségek: 2025/1. 17-22. oldal

Nemrég elhunyt, kiemelkekedő szerzőnk, Bartos Gábor emléke előtt tisztelgünk jelen cikke megjelentetésével.

A humánum, a koncepció, a szervezés, a logisztika, az internacionális és interdiszciplináris együtműködés, valamint a 3D modellezés találkozása az endovascularis-neurochirurgiai intervencióval, a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásánál. II. rész (2017 - 2019)

Érbetegségek: 2025/1. 23-30. oldal

Ami a könyvből kimaradt

Ez a közlemény a Bartos által készített könyv összeállításakor még nem állt rendelkezésre. Ezzel a cikkel példát szeretnénk mutatni mindazoknak, akik úgy érzik, hogy osztályuk aktivitásáról egyáltalán nem, vagy nem megfelelő anyag került bele a hazai érgyógyászat történetét ismertető könyvbe, a hiány pótolható.

Érbetegségek: 2024/4. 153-154. oldal

Nemrég elhunyt, kiemelkekedő szerzőnk, Bartos Gábor emléke előtt tisztelgünk jelen cikke megjelentetésével.

A humánum, a koncepció, a szervezés, a logisztika, az internacionális és interdiszciplináris együtműködés, valamint a 3D modellezés találkozása az endovascularis-neurochirurgiai intervencióval, a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásánál. I. rész (2017 - 2019)

Érbetegségek: 2024/4. 146-152. oldal

Az afganisztáni háború 2001-2021

Afganisztán (1. ábra) a Világ egyik legfurcsább országa, amely sajátos fekvésénél fogva, már a XIX. századtól kezdődően magára vonta a mindenkori nagyhatalmak érdeklődését, de amelyet a mai napig, még senkinek sem sikerült tartósan leigáznia.

Érbetegségek: 2024/1. 21-26. oldal

A franciák az 1840-es években kezdték dél-kelet ázsiai, köztük vietnami hódításukat. 1887-ben létrehozták a Indokínai Úniót, amely a mai Vietnam (1. ábra), Laosz és Kambodzsa területének felelt meg. A leigázott országok számos, sikertelen szabadságharcot vívtak a gyarmatosítókkal. 1925-ben bukkant fel a kommunista mozgalom, élén Ho Shi Minh-el (2. ábra). A főként az ország északi feléből kiinduló és ott legerősebb északi erőknek döntő szerepe lett Vietnam életében.

Érbetegségek: 2023/3. 71-77. oldal

1945. május 9-ét tekintjük a II. Világháború befejező napjának. Azóta béke van. De ez csak abból a szempontból igaz, hogy nincs újabb világháború. Valójában, a közben eltelt 77 év egyetlen napja sem múlt el úgy, hogy a Földön valahol ne lett volna háború. Munkánk további részében e lokális háborúk közül vizsgálunk meg néhányat az ér - sérülések háborús ellátása szempontjából.

Érbetegségek: 2023/2. 43-49. oldal

 Az érsebészet speciális fejezete a hadi érsebészet. Ezt a tevékenységet már a történelem előtti időktől kezdve művelték (1. ábra), hiszen a sérülések mindig is vérzéssel jártak, a vérzést pedig el kellett állítani. A háborús sérült - ellátás az idők során elősegítette a sebészek tapasztalat szerzését később az érsebészet ugrásszerű fejlődését.

Érbetegségek: 2023/1. 9-25. oldal

Egyik korábbi munkánkban megemlékeztünk a külföldön dolgozó magyar származású kutatókról és érsebészekről (1). Közülük az időben visszamenve az egyik legrégebbi Nobl Gábor (1864-1938) neves dermatológus és flebológus volt, aki szinte egész munkásságát Bécsben fejtette ki. Életkorban, élethelyzetben szinte ikertestvére lehetett volna Ullmann Imre (1861-1937), aki bár Magyarországon született, de orvostanhallgató korától kezdve, pályája befejezéséig, ő is Bécsben dolgozott. Élete során híres emberré vált úgy, mint Noble Gábor, de halála után emléke jó ideig a feledés homályába merült. Mára azonban világhírűvé vált. Ő volt ugyanis az első kutató, aki sikeres vese transzplantációs kísérletet végzett. A témával foglalkozó bármilyen nyelvű hivatkozásban megtaláljuk nevét és híres kísérletét.

Érbetegségek: 2022/4. 171-179. oldal

A cukorbeteg lábsebek és a vénás fekélyek gyakran hosszú hónapokon keresztül gyógyulnak és ez jelentős terhet ró a betegre és az ellátó rendszerre egyaránt. Az alapbetegség szigorú gyógyítása mellett a sebek gyógyulásának feltételeit is maximálisan biztositani kell (vagy kellene).

Érbetegségek: 2022/4. 167-168. oldal