A magyarországi érsebészeti prioritások

Munkánk első részében a hazai érsebészeti prioritások közül leírtuk azokat, amelyeket a múltba nyúló, bizonytalan időpontú kezdetektől a modern érsebészeti éráig összegyűjtöttünk. Bemutatjuk az artériák és a nyirokerek egyesítése, a sympathectomiák és az embolectomiák területén úttörő magyar kollégákat. Most ezt a felsorolást folytatjuk a modern kísérletes érsebészet, majd a klinikai érsebészet egyes műtéti típusait elsőként végzőkkel. Akad néhány beavatkozás, amelyeknél nem tudtuk egyértelműen eldönteni a prioritást, ilyenkor mindkét számba vehető szerzőt feltüntettük.

Érbetegségek: 2019/4. 101-111. oldal

A Soltész Emlékérem megalapításának és adományozásának gondolata már nem sokkal Soltész Lajos halála után felmerült, a Magyar Angiológiai Társaság akkori vezetőségében. Az erről szóló határozatot a MAT 1982. március 19-én tartott ülésén hozták meg.

Érbetegségek: 2019/3. - 42-47. oldal

A magyarországi érsebészeti prioritások

Legutóbb, a magyarországi érsebészettörténet azon vonatkozását vizsgáltuk, hogy a hazai kísérletes érsebészeti kutatók és klinikus érsebészek miként igyekeztek és tudtak nemzetközi összehasonlításban helytállni (1, 2). Jelen munkánkban azt kívánjuk bemutatni, hogy Magyarországon kik és mikor végeztek először egy-egy adott kísérleti érpótlást, vagy klinikai érműtétet (e gyűjtésünkben a phlebológiai műtétek nem szerepelnek).

Érbetegségek: 2019/1. 21-30. oldal

Munkánk első részében a verőérsebészet hazai, élvonalbeli kutatóinak eredményeiről és azok nemzetközi értékéről emlékeztünk meg az éregyesítés, a lympho-venosus anastomosis, a kísérletes érpótlás és a magyar fejlesztésű plethysmometria vonatkozásában. Jelen cikkünkben folytatjuk a hazai, kiemelkedő értékű munkák ismertetését.

Érbetegségek: 2018/4. 135-146. oldal

Korábbi, a magyar érsebészettel foglalkozó publikációinkban (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7) részletesen leírtuk egy-egy szakág történetét. Ezek során igyekeztünk az adott tárgykör minden hazai kutatójáról megemlékezni. Jelen közlésünkben azt vizsgáljuk, hogy mely kísérletes és klinikai érsebészeti területeken dolgoztak kutatóink a nemzetközi élvonalban. Ennek megfelelően a következőkben felsorolandó személyek listája értelemszerűen rövidebb lesz.

Érbetegségek: 2018/3. 75-87. oldal

Történetünk befejező részében, a harmincas évek kezdetétől Soltész Lajos koráig terjedő évek, hazai érsebészeti történetét ismertetjük.

Érbetegségek: 2018/2. 57-65. oldal

Munkánk második részében, az I. Világháború és annak lecsengése, azaz az 1914-től a harmincas évek kezdetéig tartó időszak magyar érsebészet-történeti vonatkozásait ismertetjük. Mivel a háromrészes történet egységes, az ábrák és az irodalom számozása folyamatos.

Érbetegségek: 2018/1. 29-37. oldal

Az 1950-es évek táján kialakult modern érsebészet olyan szakág, amelyre a team-munka a jellemző. A kiemelkedő sebész egyéniségek körül mindig létrejött egy csapat, amelyik a közös munka eredményeként lett sikeres. Így történt ez Magyarországon is. Az ezt megelőző időkben azonban számos olyan magányos hazai kollégával találkozunk, akik egyéb sebészi tevékenységük mellett érműtétet is végeztek, és ez akkor még nem számított specialitásnak.

Érbetegségek: 2017/4. 77-86. oldal

Előző lapszámunkban egy nem teljesen korrekt leírás szerepelt erről az osztályról, ezért az alábbiakban hiteles információkat kívánunk közölni az ottani tevékenységről. Ennek megírásában Nyiredy Géza az osztály legutóbbi vezetője volt segítségünkre.

Érbetegségek: 2017/1. 37-40. oldal

Magyar orvosok szerepe a hazai gyermek-érsebészeti iskola létrejöttében.

Érbetegségek: 2017/1. 27-36. oldal