Szerzők: DR. BIHARI IMRE

A világ első éranastomosisának kidolgozásáról nem egy randomizált, duplavak, crossover-kontrollos, statisztikailag kiértékelt tanulmány számolt be, hanem egy mindössze egyetlen oldalas dolgozat. Ebben a szerző közölte, hogy nyolc kutyát megoperált, amelyek közül hét egy héten belül, tehát a közvetlen posztoperatív időszakban elpusztult, egy életben maradt ugyan, de két és fél hónap után megszökött a ketrecből, tehát a műtét eredményességének megítélésére, az anastomosis átjárhatóságának ellenőrzésére nem volt használható. Mai fogalmaink szerint ezt a közleményt vagy publikálásra alkalmatlannak vagy negatív eredményűnek tartanánk. A szerző, Nyikolaj Vlagyimirovics Eck azonban másként vélekedett. Az említettek alapján igazolva látta, hogy a cikkben leírt porto-cavalis fistula veszély nélkül kivitelezhető és humán műtétek során is alkalmazható. Ki is ez a szerző, és hogyan válhatott halhatatlanná az említett, vitatható közlemény alapján?

Érbetegségek: 1998/2. 73-76. oldal

Szerzők: DR. RADÓ GYÖRGY

"A századok folyamán ajánlott szerek felölelik szinte az egész gyógykezelési fegyvertárat, amit a farmakológiai, a fizikális és a sebészi gyógyeljárásokjelentenek." (G. Nobl 1910.)

Érbetegségek: 1996/2. - 32-34. oldal

Szerzők: DR. RADÓ GYÖRGY

A lábszárfekélyről szóló tan a legzavarosabb és legkevesebb sikert felmutató ismertetés az egész egészségtudományban." (I. N. Rust, 1839.) Az orvostörténész Sigerist szerint meghamisítjuk az orvostörténelmet, ha a jelen állapotokat vetítjük vissza a múltba. Akkor ugyanis nemcsak a kutatásra épülő tudományos ismeretek, hanem a teológia, a természetfilozófia, a babona és nem utolsó sorban a belgyógyászat és a sebészet közötti konkurenciaharc is lényeges szerepet játszott.
A fekélyról szóló tanítás azért is olyan zavaros, mert a fekély fogalmának nem volt (és máig sincsen) egzakt meghatározása.

Érbetegségek: 1996/1. 25-28. oldal

Szerzők: DR. BIHARI IMRE

Amikor a varicositás műtéti kezelésének említésekor a betegek elkeseredett arcát látjuk, akkor a kollégák szívesen vigasztalják őket azzal, hogy - "van kérem egy újabb megoldás is..., az injekciós kezelés". Valóban olyan új lenne ez a módszer? Egyáltalán nem, sőt, amint a továbbiakban látható lesz, nyugodtan állíthatjuk, hogy legalább olyan régi, mint a műtét; pusztán arról van szó, hogy hazánkban egy kis törést szenvedett a scleroterápia karrierje, amikor szerettük volna ezt a kezelési módot teljesen elfelejteni.

Érbetegségek: 1995/3. 28-31. oldal

Szerzők: DR. BIHARI IMRE

Százötven éve született a századforduló sebészetének egyik nagy egyénisége, Friedrich Trendelenburg. Írásunk tevékenységét, életútját mutatja be.

Érbetegségek: 1994/1. 41-43. oldal